A köszvényes roham kezelése
A köszvényes roham nagyon fájdalmas esemény, amely legalább részben enyhíthető az ízület rögzítésével és jeges borogatással. Néhány természetes gyógyszer hatékonyan és gyorsan csökkenti a roham okozta fájdalmat.
>>>>>> Otthoni orvosság köszvényes támadásra <<<<<<
Mi a betegség eredete?
A köszvény az ízület rendkívül fájdalmas gyulladásos betegsége. A vér túl magas húgysavszintje (hiperurikaemia) okozza, amely egy bizonyos koncentráció felett (60 mg/l (360 µmol/l)) kristályokat képez az ízületben és a lágyrészekben, és gyulladásos reakciót vált ki az ízületben és az ízületet körülvevő szövetekben: ez a köszvényes roham. A köszvény 30 év feletti férfiaknál és a menopauza után a nőknél gyakori (gyakran a magas vérnyomás miatt alkalmazott vizelethajtó kezelés váltja ki). A köszvény előfordulása az utóbbi években csaknem megduplázódott, aminek számos oka van: a várható élettartam növekedése, az elhízás és szövődményeinek (szív- és érrendszeri betegségek) növekedése, a krónikus vesebetegségek növekedése, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, számos gyógyszer használata.
A húgysavszint a vérben a termelés és a kiválasztás közötti különbségből adódik. A húgysavtermelés elsősorban a szervezet sejtjeinek működéséből, kisebb részben pedig a táplálkozásból származik. A húgysav kiürítése főként a vesék által történik.
A húgysavfelesleg leggyakrabban családi és örökletes betegség (köszvény), néha vesebetegség (veseelégtelenséget okozó) következtében a vesék általi kiválasztásának hibája miatt alakul ki. (1) Egyes gyógyszerek is csökkentik a húgysav vesék általi kiválasztását (pl. vízhajtók, alacsony dózisú aszpirin).
A húgysavfelesleg kialakulását a táplálkozás is elősegítheti. A három fő élelmiszer, amely növeli a termelését, a következő:
- Sör (alkohol nélkül is),
- kemény szeszes italok, és
- fruktózban gazdag, cukros üdítők.
Kiváltó tényezők
A köszvényes rohamot különböző helyzetek válthatják ki (1,2):
- Fizikai trauma (szűk cipő, hosszan tartó járás, sokk),
- Stresszes helyzetek (stressz, túlterheltség, műtét),
- Fertőzések (influenza, tüdőgyulladás, akut hörghurut),
- Miokardiális infarktus, stroke,
- Bizonyos gyógyszerek (aszpirin, vízhajtók) hirtelen abbahagyása vagy elkezdése, beleértve a húgyvérűség csökkentésére használt gyógyszereket (allopurinol, febuxosztát, probenecid, benzbromaron),
- Túl alacsony italbevitel (főleg víz).
A hiperurikaemia eredete
A hiperurikaemia (60 mg/l vagy 360 µmol/l feletti vér húgysavszint) másodlagos oka lehet a vese kiválasztásának hibája és/vagy a húgysav fokozott termelődése.
- A húgysav károsodott veseeliminációja
- A húgysav szállításának rendellenessége a vesében - a vesetubulusokban (a vese egyik összetevője) található "húgysavpumpa" hibája miatt. Ezek a hibák gyakran örökletesek, genetikai eredetűek.
- Veseelégtelenség elégtelen vese szűréssel (krónikus veseelégtelenség).
- Bizonyos gyógyszerek szedése: vízhajtók, aszpirin, ciklosporin (szervátültetéseknél használt gyógyszer).
- Fokozott húgysavtermelés:
- Étrendi eredet:
- Olyan élelmiszerek, amelyek lebontása magas húgysavtermeléshez vezet: sör (még alkohol nélkül is), erős alkoholok és édesített italok (üdítők, kólák, gyümölcscukorban gazdag gyümölcslevek);
- Túl sok állati fehérjében gazdag étel (belsőségek, hús, hal, tenger gyümölcsei); - Sejtes eredet :
- Genetikai rendellenességek bizonyos enzimek működésében;
- Különleges helyzetek (böjt, izmos megerőltetés);
- Kemoterápia.
- Étrendi eredet:
Bizonyos betegségek kísérhetik a hiperurikaemiát (artériás magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, megnövekedett koleszterinszint és különösen trigliceridszint...).
>>>>>> Köszvény otthoni jogorvoslatok <<<<<<
Hogyan kezeljük a köszvényes rohamot?
A legbiztonságosabb módja, ha kipróbáljuk a természetes gyógymódokat, mint például a tömjén, a kurkuma, a gyömbér, a lucerna,... Ma már könnyű megtalálni ezeket a házi gyógymódokat az interneten. Találtam egy olyan platformot, amely nagyon jól sikerült, és sok ilyen természetes házi gyógymódot kínál:
>>>>>> Köszvény kezelés <<<<<<
A betegség különböző formái
A köszvény gyakran családi és örökletes betegségként jelentkezik, ami korlátozza a húgysav vesén keresztüli eltávolítását.
A köszvényt okozó húgysavfeleslegnek számos oka lehet, többek között a következők
- az állati fehérjékben túlságosan gazdag étrend,
- túl sok sör (még alkohol nélkül is), erős alkohol vagy édesített üdítők,
- bizonyos gyógyszerek.
A köszvényes roham mechanizmusa
Ha a húgysav mennyisége a vérben túl magas, 60 mg/l vagy 360 µmol/l felett van, akkor urát mikrokristályokat képezhet az ízületekben és/vagy azok körül. Ezek a mikrokristályok néhány napig tartó gyulladásos reakciót okozhatnak.
Az urát mikrokristályok kialakulásának kedvez az alacsonyabb hőmérséklet, ezért a lábfej ízületei, különösen a nagylábujj 1. ízülete (lábközépcsont) érintettek.
A köszvényes rohamot különböző helyzetek, például sokk, stressz vagy bizonyos gyógyszerek hirtelen megvonása válthatja ki.
A köszvényes rohamokat a szervezet azon sejtjei okozzák, amelyek részt vesznek a mikrobák elleni védekezésben. Az urátkristályokat a szervezet idegen agresszoroknak tekinti, amelyek megpróbálják kiiktatni őket.
Tíz vagy több nap elteltével, különböző okok miatt, és különösen a gyulladáscsökkentő anyagok felszabadulásának megszűnése miatt, a köszvényes roham ördögi köre 5-10 nap alatt magától megáll, annak ellenére, hogy a kristályok továbbra is megmaradnak az ízületben.
Ízületi roncsolás és Tophus képződés
A hiperurikaemia megfelelő kezelése nélkül a köszvényes rohamok visszatérnek. Az időtartam változó, néha több évvel az első roham után, és a rohamok között tünetmentesen. Idővel a kristályok felhalmozódnak, és a csontokban, ízületekben, inakban vagy a bőr alatt fájdalommentes csomók, úgynevezett tophus alakulnak ki. Átlagosan 11 évbe telik, mire krónikus köszvény alakul ki.
Az ízületekben lévő tophi újabb köszvényes rohamokhoz vezethet. Ha nem kezelik, az ismétlődő rohamok az érintett ízületek romlásához vezetnek, ami az ízületek deformitásához, mozgáskorlátozottsághoz és krónikus fájdalomhoz vezet.
Egyes embereknél a túlzott húgysavszint a vesében kristályok lerakódásával is együtt jár, ami vesekövekhez és azok következményeihez, vesekólikás rohamokhoz, végül pedig vesekomplikációkhoz, például veseelégtelenséghez vezet.
Milyen megnyilvánulásai vannak a betegségnek?
A köszvény nagyon hirtelen és fájdalmasan jelentkezik. Az érintett ízület duzzadt és vörös. Hosszú távon és megfelelő kezelés nélkül a vér túl magas húgysavszintjének fennmaradása az ízületekben és a bőr alatt fájdalommentes csomók, úgynevezett tophus kialakulásához vezet.
Az első köszvényes roham általában csak az alsó végtag egyik ízületét érinti. Néha egyszerre több ízület is érintett, amit köszvényes ízületi gyulladásnak nevezünk. Más ízületek is érintettek lehetnek, például a kéz, a csukló, a könyök és kivételesen a gerinc.
A megnyilvánulásokat nagyon erős ízületi fájdalom jellemzi. Az ízület duzzadt és lilásvörös. A fájdalom hevessége olyan, mintha csonttörés vagy harapás érződne. A járás nehézkes. A fájdalom megakadályozza az alvást. A nagylábujj krízisét podagra-nak nevezik, ami azt jelenti, hogy a lábfej farkascsapdába került.
A roham megszűnésével néhány nap alatt a lábujj bőre lehámlik, és hagymahéjszerűen lehámozhat. Ezek a tünetek közepes vagy magas lázzal (akár 39 °C-ig) társulhatnak, amelyet néha hidegrázás kísér, ami súlyos fertőzéstől való félelmet kelt. A roham végén az ízület megjelenése visszatér a normális állapotba.
Tophus lerakódások nemcsak az ízületekben, a csontokban és a csontok körül alakulnak ki, hanem a bőr alatt is, olyan helyeken, amelyek nem kapcsolódnak a támadással érintett ízülethez, különösen a fülkagyló porcában, a könyökben (bursitis), a nagylábujjban, a sarok...
Ezek a lerakódások, akár láthatóak, akár nem, körülbelül 10-20 évvel az első támadás után figyelhetők meg. A veseproblémák, különösen a köszvényes embereknél szintén gyakoriak a kezeletlen köszvényben szenvedőknél.
Hogyan diagnosztizálják a betegséget?
A betegség jelei általában jellegzetesek. Ha ez nem így van, további vizsgálatokra lehet szükség.
A tipikus köszvényes rohamot gyakran könnyű felismerni. Ha ez nem így van, különböző elemek segíthetnek a diagnózis felállításában: köszvény fennállása a szülőknél vagy a testvéreknél, vesekólika a kórtörténetben, egyszerű röntgenfelvételen nem látható kövekkel, szív- és érrendszeri betegségek, mint például artériás magas vérnyomás, angina pectoris vagy infarktus, "metabolikus szindróma", cukorbetegséggel, koleszterin- és/vagy triglicerid-anomáliákkal.
A vérvizsgálat diagnosztikai információkat is szolgáltat azáltal, hogy feltárja:
- túl magas húgysavszint (hiperurikémia > 360 µmol/l vagy 60 mg/l), ami nem mindig áll fenn a roham idején;
- a vér süllyedési sebességének (ESR) növekedése, a fehérvérsejtszám (WBC) és a CRP fehérje emelkedése, amelyek a gyulladásra (de a fertőzésre is) jellemzőek.
A köszvényes roham diagnózisának vitathatatlan eleme azonban az urátkristályok jelenléte az ízületi folyadékban. Az orvos egy fecskendővel kis mennyiségű ízületi folyadékot vesz az ízületből. A mikroszkópos vizsgálat lehetővé teszi a mikrokristályok egyszerű és gyors azonosítását. Az ízületen belüli folyadék mennyiségének csökkentésével a szúrás segít a fájdalom csökkentésében is.
Ha az orvos nem tud ízületi folyadékot gyűjteni, az érintett ízület ultrahangvizsgálata urátkristályok lerakódására utaló jeleket mutathat, például kettős kontúrjelet vagy a tophus bizonyítékát.
A radiológia nem segít a köszvényes ízületi gyulladás diagnosztizálásában, de nagyon hasznos más diagnózis kizárására, valamint a tophus által az ízületben és a szomszédos csontokban okozott károsodás (az úgynevezett köszvényes artropátia) láthatóvá tételére.
Itt találja a legjobb természetes gyógymódot köszvény ellen >>> Hondrostrong >>> Boswelliából és kurkumából készült:
>>>>>> Köszvény gyógymód <<<<<<